Pocsék napok

Két napja lelki szempontból irtó pocsék napom van. Úgy érzem, hogy nem látom a csodákat amiket Isten cselekszik az életemben és úgy érzem, hogy teljes szélcsend van. Nem hallok semmit, nem érzek semmit csend. Elég frusztráló érzés azt elárulom. Valahol mélyen azt érzem mégis, hogy Isten azt mondja nekem, hogy várjak türelmesen, mert valamit készít számomra. Ez kissé megnyugtató, viszont attól még elég elhagyatottan érzem magam. Sajnos annyira ki is borulok, hogy elkezdek Istennel azon veszekedni, hogy miért nem cselekszik, pedig tudom jól, hogy bár én nem láttom, nem veszem észre Ő egyvégbe azon van, hogy csodákat tegyen az éltemben. Eddig megszoktam, hogy mutatta, hogy mit kell tennem, hogy hol és mikor kell szolgáljak, hogy hogyan szeressek, hogyan fogaddjak el másokat. Most meg csak azt érzem, hogy karba tett kézzel kell nagy türelmesen várjak. Ez nem igazán az én stílusom. Áltlában mindig agyalok valamin, mindig van újabb jel amit követhetek. Jelenleg nincs semmi. Igazán probálkozom, hogy türelmesen várjak, de néha nehezebb mind gondoltam volna. Áldást...Pax