Kihívás/Elhívás

Miért döntöttem úgy, hogy egy ezt az évet a Sion Youth ifjúsági szolgálattal töltöm?? Miért döntöttem úgy ezt az évet is egy ilyen módon Istennek szentelem??

            A kihívásért. Az elhívásért. Mert a kihívás és az elhívás számomra a következő: „ Menjetek és tegytek tanítványommá minden népet.” (Mt 28, 19) Ezt senki ne értse félre, ez alatt nem a lerohanlak és ajtóstól bejövök a házba című fejezetet kell érteni. Közel sem. Ha nem inkább azt az elhívást és kihívást, amit Isten a szívemre helyezett, hogy legyek tanítvány, legyek az Ő tanítványa. Akkor is amikor nem érzem méltónak magam, amikor épp belebuktam valamibe és tök hülyét csináltam magamból. Akkor is amikor kiccsattanok a boldogságtól és az örömtől és akkor is amikor legszívesebben nem kelnék ki az ágyból. Ez a kihívás, hogy a nap minden másodpercében teljesen átadjam magam Neki, úgy ahogy vagyok és amim van. Kihívás kilépni a kis komfortzónámból, megnyilni, rábízni magam másokra és Jézusra.

            Az év másik elhívása, kihívása: MENJ. Menjek és csináljam. Valami olyat amiről még nem is tudom, hogy teljesen, hogy mi. Ijesztő, de akárhányszot úgy igazán belegondolok, hogy Isten előkészített valami csodást nekem és sok más ember számára, akikkel találkozni fogok, akkor a szívem kettőt dobban egy helyett és olyan izgatott leszek, mint egy kis gyermek Karácsonykor. Legszívesebben a háztetőről kijabálnám, hogy milyen boldoggá tesz Isten.

            Szóval J vállalom a kihívást/elhívást, minden eggyes részével, teljes lényemmel, mindennel aki vagyok és amim van.