Szellemi harc

A szellemi harc azt hiszem az a téma amelyről igen kevés szó esik és ritkán osszuk meg tapasztalatainkat róla. Az egyik legjobb magyarázat amit hallottam a szellemi harcról az a következő kép.

            Képzeld, hogy ha egy nagy harc téren vagy sok más emberrel együtt és azt várnád, hogy az ellenség veled szemben legyen. Azonban ahogy előre haladsz arra leszel figyelmes, hogy egy személy áll előtted, fényben és teljes dicsőségben. A másik dolog ami megragad, hogy a lelked felismeri ezt a személyt, hiszen Ő Jézus. A megdöbbenés közepette pedig ráeszmélsz, hogy igazából semmilyen harci eszköz nincs a kezedben és hogy az ellenség dühös, kiálltó hangja a hátad mögött van. A te lelelked nem haragos hanem inkább tele van dícsérettel, áldással. A te lelked csak áldja az Urat, ezzel harcolsz.  A valóság pedig ami eléd tárúl az, hogy te aki egyre közelebb kerülsz Jézushoz a győztes oldalon állsz, az ellenség pedig aki mögötted van és akit nem is látsz, minden újabb lépéssel amit a szerető Jézus felé teszel meghátrál.

            Az elmúlt hat hónap megtanított arra, hogy a missziónárius élete állandó szellemi harc. Ami felett csak egy módon lehet győzedelmeskedni, ha egyre közelebb és közelebb kerülök Jézushoz. Ha a szívem szüntelen dícséri Őt. Az egyik este ahogyan misszióra készültünk és a kápolnában imádkoztam, hirtelen nagyon ráébredtem a harcra ami a szellemi világban történik. Ahogy elkezdtem hangosan imádkozni úgy ahogy a Lélek indított egyre inkább felismertem a szellemi a harcot. Hihetetlen volt megtapasztalni, hogy a tabernákulum előtt térdelek, Jézusra figyelek és közben tapasztalom a harcot ami „mögöttem” zajlik. Egy valami teljesen tiszta volt, nincs mitől félnem hiszen minden Istem kezében van és az igazság és a valóság az, hogy a harc már elvan dölve és minden győzelem és hatalom az Ővé.